Érte csináljuk :)

Szeretném nektek bemutatni Gáborkát akiért ez az egész elindult. Megkértem Andreát- az anyukát írjon nekünk néhány sort a hétköznapokról. 

"Reggel 7 órakor kelünk. Első út,hogy Gabikát kiviszi a mosdóba az Apukája,mert reggel nehézkes a járása,utána reggeli és indulás autóval az iskolába. 

Nagyon szeret a fiam iskolába járni,mert kedves az osztályfőnök,nagyon szereti Gabi.
Férjem elviszi Gabit iskolába,utána mi megyünk dolgozni.

Vége a sulinak Férjem ismét elindul a gyerekért és hazaviszi.Ő tanul vele otthon,Én pedig este 18 óráig dolgozom. :)
Este mi fürdetjük a gyereket,mert egyedül nem tud.Persze a járása olyan nagyon leromlott,hogy lábujjhegyen jár,és nagyon sokat elesik.Felállni csak kapaszkodva tud,ezért mindig mellette kell lennünk,hogy segítsünk neki.Ha nem támaszkodik,akkor nem tud egyedül felállni.
Persze mindig rosszul esik,ezért folyamatosan sebes a lába,persze a szívem minden esésnél belefájdul.
Az iskolában órarendszerűen van mozgásfejlesztés,és egy héten egyszer úszás.
Mindenhol próbálok folyamatosan segítséget szerezni,de ez a legnehezebb.
Még szívesen írok,ha valamire még szükség van.:)
Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen emberekkel vagyok mostantól körbevéve.:)"